.
|
|||||||||||||
|
Az igazi Róma
2007. augusztus
Ha illúziókkal és magasztos elképzelésekkel érkezik az utazó, Róma igazolni és cáfolni is fogja azokat. Akár ugyanabban az órában. Szívélyes mosollyal ültetnek le a pizzéria asztalához, ha az ajtónál nézed akciós nyári ajánlatukat (10-15 euróért még a cég által választott desszertet is kihozzák a vacsorához), gyorsan és szakszerűen tálalják a finom pizzát, aztán ugyanazzal a szívélyes mosollyal valami beazonosíthatatlan förtelmet tesznek eléd desszertként. Büszkén mutogatják ámuló szemeinknek mindazt, ami az egykor káprázatos római birodalomból fönnmaradt, ugyanakkor évszázadokon át ők maguk hordták szét rommá az antik épületeket, hogy felhúzhassák barokk templomaikat és palotáikat, a több, mint két évezredes falak között pedig éjszakánként hajléktalanok alszanak, otthagyva másnapra nyomaikat.
Ezen legjobb az elején túltenni magunkat, és tudomásul venni, hogy a nagyvárosok különös mutációk, majd arra koncentrálni, mennyi felfedeznivalót kínál Róma. Javasolt útvonalaink: A Termini pályaudvarról a Corso Cavouron át a Colosseumig, majd onnan a Via di SanGiovanni in Laterano-n bandukolni végig. Útközben a Santa Maria Maggiore, A Colosseum, a Forum Romanum, Constantinus diadalíve, A SanClemente templom és végül a San Giovanni in Laterano. Különösen izgalmas a San Clemente, amely több, egymásra épült templomot rejt: az ókorban Mithrász szentélyként, iskolaként és lakóházként szolgát, majd az 1. század végére elhagyatottá vált. Ezután ráépült egy keresztény szentély, majd arra a jelenlegi templom. A látogatók több métert tesznek meg a föld alatt, hogy lássák az egyes rétegeket. Az altemplomban és a lejjebb fekvő rétegekben tilos a fényképezőgépek és kamerák használata, beépített érzékelők vigyáznak a házirend betartására és arra, hogy a turisták ne nyúljanak semmihez. A San Clemente udvarán a szökőkúttal szemben ülve lehet kicsit pihenni. (Kép: Szökőkút a San Clemente udvarán)
A következő séta, amit legjobb este megejteni, A Forum Romanumtól a Piazza Navonáig vezet. Ha a II. Viktor Emánuel emlékmű felé indulunk, és a Palazzo Veneziánál ráfordulunk a Via del Corsora, hamarosan eljutunk egy régi épületből átalakított üzletközponthoz, amelynek felirata: Galleria Alberto Sordi. Nem tévedés, a 2003-ban elhunyt nagy olasz színészre emlékeznek. A Via di Pietrát javasoljuk a továbbhaladásra, tele apró boltokkal, és egy kedves kis üzlettel, amelyben csak fajátékokat lehet kapni. Elhaladunk a Hadrianus templom maradványai mellett, és hamarosan egy téren bukkanunk elő, itt áll a Pantheon, Róma egyik legrégebbi, már nem működő színházépülete. Ha a Piazza Eustachio felé fordulunk, és csak haladunk egyenesen, a Piazza Navonára jutunk. Minden este megtelik az éttermek vendégeivel, árusokkal, mutatványosokkal, utcai rajzolókkal, festőkkel. Itt érdemes kicsit szusszanni egyet. (Kép: Utcai rajzoló, Fajáték bolt ) Harmadik útvonalnak megteszi egy buszos utazás is, ezekhez csatlakozhatunk bármikor, a szálláshelyeken, hotelekben segítenek nekünk, hol és kit keressünk. 20-30 euró az út, légkondicionált buszokkal viszik végig az érdeklődőket a városon, az útvonalat pedig mi magunk választhatjuk meg. Ha tehetjük, ne hagyjuk ki a pápai államot, a Vatikánt sem, az Angyalvárat, a Piazza del Popolot és a Piazza di Spagnát a híres lépcsőkkel, és szánjunk egy délutánt arra is, hogy a Tiberis (Tevere) partján sétálunk, így láthatjuk Augustus Mauzóleumát vagy a Zsinagógát a Zsidó Múzeummal. Ha pedig elfáradtunk és sok volt a műemlék, templom, antik rom, keressünk egy kis utcát, üljünk le egy bárban, és egy csésze méregerős kávé, és némi üdítő mellett figyeljük az embereket. Csak üljünk, lássunk, halljunk. Akkor Róma személyesen hozzánk is szól majd. |
|
Copyright © Szegedi Éva, 2006-2009 Minden jog fenntartva Foto © Fábián Évi, Ferenczi Péter, Irimiás László, Szőke Péter, Szegedi Éva, Udvarhelyi Tamás Ételallergia és táplálékintolerancia portál - Food Allergy |